2009. december 29., kedd

Most egy kicsit...

...ugy vagyok, hogy faj is meg nem is, szeretem is meg nem is, mondanam is meg nem is, es ez a rengeteg nem is, igazabol egy hatalmas igen. Csak ott vannak meg a hogyanok. Fogas kerdesek es mire megvalaszolhatova valnak, mar lehet csak protezis marad....ennek nem sok ertelme van de azert hagyom, hadd folyon ki szepen aminek ki kell folynia. Nem vagyok negativ, csak egy kicsit probalom nezegetni ezt az egesz En dolgot. Kritikus lettem magammal, meghasonlottam. Es kozben onbeszedek, vadbeszedek, parbeszedek, de nem kozlok mert az mar plagium, igy minden szepen megy a piszkozatba, talan mert oda is valo ez a sok piszok gondolat, fogadjunk, hogy erre talaltak ki az egeszet... kozben levelvaltas, odakint sotet-olvadas es lefolyik meg a feny is ettol a fulembe suttogo kiabalo daltol.

A tengerpart jutott eszembe es a labnyomok a homokban hajnalban, amikor a hideg viz nekicsapodik az ember labszaranak es elmos mindent, de cserebe kagylokat hagy ott a labfejunkon...most egy kicsit talan ez van. Elmosta ez a bugyuta gubancos elet dolog a labnyomaimat, de kagylokat hagyott helyette....igazgyongylelkueket.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése