valami szep :)

Talaltam valami szepet es szomorut, megmutatom:)

Egeszen tetszetos...

Jatekszabalyok. Egy szajha vallomasai 3.

Kulonkiadas - Amikor osszetorik a szajha szive

Nincs szomorubb latvany egy osszetort szivu szajhanal. Az ember elvarna, hogy az aki jatekosnak mondja magat, megkemenyitse a szivet. De a sziv nem olyasmi ami magatol megkemenyedik, csak azert mert akarom. Szanalmas...A nagy felismeresek:

nr1. Nem mindenkire ugyanazok a szabalyok ervenyesek
nr2. Vannak emberek akik nem erdemlik, megis megkapjak
nr3. Vannak emberek akik megerdemelnek, megsem kapjak meg
nr4. Mielott erzelmileg belefolynal, elobb tanulj meg uszni
nr5. Ha ezt elmulasztod ne vard, hogy masok kimentsenek
nr6. Neha hamarabb osszetorik a szajha szive, mint az aldozate
nr7. Nem mindenki jatekszernek valo
nr8. Vannak becsuletes emberek akiket nem art idoben felismerni
nr9. A Jatek ketelu fegyver, teged is megsebez ha tul melyre dofsz
nr10.A szajha is ember, barmennyire is letagadja.

Neha a szajhak jobban szenvednek, mert bar azt hisszuk sebezhetetlenek vagyunk, lepten nyomon megvagjuk magunkat sajat fegyverunkkel. De meg igy is, mindig kell valaki aki megadja a kegyelemdofest...ok altalaban azok akik a legkozelebb allnak hozzank, azok a jatekszerek amiket mar mar mint baratot szeretunk. Amint elkezdjuk szeretni oket, oszintenek lenni hozzajuk, meglatjak a szivunk melyen azt a keves gonoszsagot es gondolkodas nelkul kivegeznek. Nem konnyu ez, de vegul is ertheto. Es akkor mi szajhak csak allunk egyhelyben es nem tudjuk mi tortent, hiszen oszintek voltunk, olyannyira, hogy legfeltettebb titkainkat is odanyujtottuk nekik, a lelkunket tettuk elebuk, hogy itelkezzenek, mert a mi szeretetunk oirantuk ugyis megrendithetetlen, de ok verszemet kaptak es ellenunk forditottak eles fegyverunket.

Es akkor a csata vegen, ott maradunk egy nagy halom osszetort sziv kozott,es zokogva a sajat szivunk darabjait szorongatjuk.

Vege...

Ennyi volt, ugy dontott kiszall, es nem hibaztatom erte. Ot nem, magamat viszont annal inkabb. Melodrama ez, de csoppet sem konnyed, hiszen ugy faj, hogy levegot is alig kapok. De majd elmulik...ez is elmulik, ahogy mindenki masnak elmult.Es oszinten remelem, hogy sosem fog sirni latni, mert ha majd netan talalkozunk az utcan,nem nezhetek tobbe a szemebe, mert nekem nem szabad...eddig sem szabadott volna, de en buta...nem akarok sirni elotte, miatta, utana es helyette, nem akarok.Nem akarom, h eszembe jusson, hogy emlekezzek barmire is ami o, es nem akarom latni sem, mert magamat gyulolnem meg erte...meg ennel is jobban. Azert meg, egy majdnem-baratsag emlekere:

smsben jott a hir,
meghalt a szerelem.
Tobbe mar sosem ir,
Festek a szememen,
Lefolyt.


Remelem hamar el tudom felejteni...

Az irogatasiamrol

Igazabol nem tudom miert kezdtem irni...talan mert kifogytam a rimekbol, vagy mert othon maradt a fekete fuzetem, vagy mert szukseget ereztem annak...na jo, ez butasag.
Irok azer, mert segit letisztazni dolgokat, tukrot allitani sajat magamnak es a vilagnak egyszerre. Azert irok, mert igy konnyebb kimondani dolgokat. Mert a metaforak tengereben konnyebb oszintenek lenni.
Vannak dolgok amiket egyszeruen csak leirok...ma felkeltem, stb. Vannak dolgok amiket azert iok mert tul sok a kerdojel, olyankor kicsit elvontabb a dolog. vannak emlekezo irogatasok, szabadversek es kurvulasok. Ezek mind en vagyok, legalabbis azt hiszem, mert masok is azt hiszik, azok a masok akik ismernek. Az utalosokat csak en ertem igazan, es azok akikhez es akikrol irok, de ok csak ritkan olvashatjak. Igy aztan olyan ez, mint egy jo hosszu es kelloen bonyolult belso elbeszelese az elbeszelhetetlen dolgaimnak. A nagy rendetlensegemben ritkan talalok barmit is. Ilyenkor azta mindent kidobalok az ablakon a vilag ele. Igy majd csak elodkerulnek a valaszok, de ha megsem, akkor majd a vilag kivalogatja a valasz-foszlanyokat a kidobalt ossze-visszasagaimbol. Jol van ez igy...nekem jol van.
Ha majd egyszer oreg leszek, osszegyujtom ezeket a valosag es en-szeleteimet, es akkor talan rajovok, hogy kis is voltam en. Addig is majd irogatok, hogy ha eljon az ido, legalabb magamrol szamot tudjak majd adni sajat magamnak..

A regi ismerosokrol :) a vonatos baratokrol...

Ki gondolna, hogy egyetlen vonatozas alatt evekre szolo baratsagok szulethetnek?...ezt 3 eve irtam, miutan osszeszedtem eletem elso vonatos baratjat valahol segesvar es udvarhely kozott a kis piros vonaton. Hat igen...es ma megint errol irok, mert bar majdnem 3 ev telt el azota, megis gondolunk egymasra, beszelunk telefonon, meselunk dolgokat amiket masnak nem meselnenk el. Azota sok mas embert osszeszedtem mar az alatt a par ora vonatozas alatt es nehanyuk meg mindig a baratom :) Nehanyan most itt vannak velem, es csupa mosolygos pillanatot tudnak okozni:D
Szamukra en nem csak egy vonatozas emleke vagyok, hanem Enci :) a magam encisegevel, bolondsagommal, perverzsegemmel, szeretnivalosagommal:P Es az egyik legedibb dolog a vilagon az mikor csak ugy a semmibol elokerulnek az ilyen vonatos ismerosok, baratok es akkor egyutt szorakozunk az emlekeken, a sok butasagunkon, es mosolygunk egymasra azzal a mindentudo mosollyal, amit csak mi ertunk igazan, amiben benne van mindaz az 5 oras huncotosdi, edin megolelosdi utazas amit egyutt eltunk meg :D

Ezt a bejegyzest nektek ajanlom edes aranyos vonatos barataim :) :*

Tisztazasok

"...es fajna kinyitnom a szamat, mert felnek, hogy belem latsz, es en nem akarok hazudni neked..."

De belemlatott, meg mielott kinyitottam volna. Es latott valamit, ami bar pillanatnyi volt, o megis oroknek es allandonak gondolta. Igy aztan egeszen maskent alakult minden. Kulonos egy ember ez az idegen. Mindig uj es izgalmas,mosolygos es neha konnyes, ertheto es erthetetlen osszevisszasaga sajat es masok reflexioinak. Megismerheto de megerthetetlen. Es ami a legremisztobb, lat...engem lat, azt aki tenyleg en vagyok, akit meg en sem latok mindig, de o meglatta, eszrevette, tul hamar kiismerte es megremult. Mert latott valamit, amit talan nem kellett volna, a sajat tukorkepet az en tukromben, es nem ertette, hogy az amit lat csak pillanatnyi, az o szemlelodesenek tukorkepe, es nem egy festmeny amit en festettem magamba rola, hogy mindenhova magammal vihessem. Ezzel engem is megzavart es sajat magat is. En meg probalom neki elmagyarazni magamat, azt amit meg en magam sem ertek, hogy raebresszem, hogy elmagyarazzam, hogy nem kell engem felteni, maximum sajat magamtol, de az mar egyaltalan nem az o feladata.

Es bar egy idegen csokja, megismeres, most inkabb lemondanek rola.

Felelem

Hogy van az, hogy neha felunk attol, hogy megszolal a telefon, holott a szivunk melyen egesz nap arra vartunk? 5 percenkent remenykedve odaszaladunk, vagy elokapjuk a zsebunkbol, aztan ha netan sms jott, nem merjuk megnyitni. Es ha kiderul, hogy nem az amit vartunk duhosek vagyunk...megis milyen dolog az ilyen?
Egyaltalan, minek is remenykedik az ember, ha tudja, hogy ugyis kilatastalan az egesz helyzet? Milyen ostoba kis teremtesek vagyunk mi...onmagunkat bantjuk, es mastol varjuk,hogy meggyogyitson minket.Nem lenne sokkal egyszerubb ha siman csak abbahagynank az orokos varakozast, elnenk a pillanatnak, nem gondolkodnank foloslegesen, nem boncolgatnank megoldhatatlan problemakat es nem vetnenk fel ujra es ujra ugyanazokat a fajdalmas kerdeseket? Ha soha senkitol nem varnank semmit? Valoszinuleg konnyebb lenne, de cseppet sem emberi...ezert aztan eletunk vegeig felunk, remelunk, varakozunk egy hivasra, egy smsre, egy emailre, egy mosolyra, egy olelesre, egy csokra, egy lehetetlen valoszerusegre...

Jatekszabalyok. Egy szajha vallomasai 2.

Sok férfi van, volt, és lesz az életemben. Túl sok ahhoz, hogy mindegyikről irhatnék vagy számontarthatnám őket.
Egy éjjszakas kalandok, séták, barátok akik mindig túllépik a hatáskörüket, csókolozás egy fogorvosi váróteremben,vagy a vonaton, a nagy szerelem, és az ideálok. Lassan elmondhatom hogy életem e röpke x éve alatt végigjártam a szerelem összes lehetséges útját. Voltam szerető, kedves, ábránd és ideál a reményteleneknek, szenvedő nő, játékos rosszkislány, művész és múzsa. Játszani játszottam, ez tény. Eleinte nem mondhatnam, hogy tudatosan, de idovel (es ezert halaval tartozom egy bizonyos szemelynek), egyre inkabb raebredtem es raereztem... Bizonyos szintig még élveztem is azt hiszem. Néha, és ezzel azt hiszem nem vagyok egyedül, rettenetes gyönyört tud okozni egyetlen vágyakozó pillantás, ilyenkor azt érzem hatalmam van, és tudom, hogy ha akarnám bármire rá tudnám venni a szerencsétlen farka által vezérelt himnemű áldozatom. De hazudnék ha azt mondanám, hogy nem szerettem. Igenis szerettem és szeretek most is, ahogyan majd mindig is fogok. Nem igérhetem, hogy egyetlen személyt, de majd igyekszem, amennyire tőlem telik.

Nem tagadom, mert az ember nem tagadhatja meg onmagat. Banni nem banok semmit, meg azt sem amit esetleg kene. Elvezem, tehat folytatom, es ha emiatt majd maganyosan es kozutalatnak orvendve kell meghalnom mikor oreg leszek, legalabb elmondhatom, hogy eltem, ugy eltem ahogy sokan masok is szeretnenek, csak nem tudnak, mert tul magasak es tul erosek a gatjaik...vagy egyszeruen csak nem eleg batrak a megbotrankoztatashoz.

Es vajon ki gondolna, hogy az artatlan kislany alarca mogott rejtozik az igazi boszorkany? Vagy, hogy a kislany maga a boszorkany? A cukrospapirba csomagolt patkanymereg...

Jatekszabalyok. Egy szajha vallomasai 1.

Jo dolog tisztazni elore bizonyos dolgokat. Ezek a szabalyok, az en szabalyaim is ilyenek. Mindenki aki jatszik, es mar egy jo ideje benne van tudhatja, hogy szabalyok nelkul elobb utobb tul sokat kell majd takaritani egy egy jatszma utan. Igy aztan mikor mar vilagosan latom, hogyan is allnak a dolgok, elegge probalgattam mar a hatarokat ahhoz, h biztonsagosan mozogjak kozottuk, lassan beadagolom amit tudniuk kell. Nem nehez ez, csak erteni kell hozza. Ha ez megtortent es ugy tunik a szabalyok vilagosak melyebben is belemehetunk...a jatekos mar nem elegszik meg azzal, h az ujja kore csavarja aldozatat,ugy erzi a masiknak bizonyitania kell huseget, ezert feladatokat ad neki, az idegeire megy, feszegeti a gatakat. Van aki birja es beletanul, majd kesobb maga is jatekossa valik, es van aki megtorik. A megtort emberek veszelyesek, mert szenvednek. Szenvednek attol, hogy nem tudtak betartani a szabalyokat. Ilyenkor aztan ket valaszts van: vagy eltunok, es remelem, hogy majd magatol is meggyogyul a darabokra tort szive, vagy maradok es megprobalom helyrehozni, de lehetoleg anelkul, hogy meg nagyobb galibat okoznek...ez nem mindig sikerul tokeletesen, de az esetek tobbsegeben azert bizonyos szintu javulas erzekelheto.Ilyenkor aztan megint ket lehetseges ut van az aldozat elott. Vagy baratta valik, vagy maga is jatekossa es megprobal bosszut allni. Majdnem mindenki aki jelen pillanatban is jatszik, atment a fentebb emlitett stadiumokon. En is...jo mesterem volt, az egyik legjobb jatekos akit ismerek. Most o is buszke ram, es en is magamra. Ovatosan jatszom de halalosan, mereg ez, lassu es halalos mereg...Beled csepegtetem magam, mig szemem kekje lilava nem szinezi vered, mig minden gondolatod, almod es lelegzetveteled en nem vagyok....aztan magadra hagylak. Ha eros vagy a nyomomba lepsz, ha nem....ez vegul is a te valasztasod.

Lekepzodes. Lelkem ritmusara...

Ket szaraz falevel a szobaban, emlek.
egy delelott masodpercei, edes.
es szamban meg mindig...
teagoz.

Csendben lenni. Megtagadni.
Hazudni. Erezni. Fajni. Nehez.
Varni es nem remelni.

Oda halucinalni. Belehallani.
Bizseregni es bizsergetni.
Megismerni. Erinteni.
Megerteni. Megtartani.
Elengedni.
Belenyugodni.
Fuledbe sugni lelkem zugasait..

Nem veszitettem...mosolygost kaptam :)

Nem veszitettem, mert ennek igy kellett tortenni. Helyette kaptam 3 ora mosolygosat..olyat amit mar regen nem, legalabbis miota itt vagyok nem. Ezert aztan nagyon de nagyon koszi Neked. Es a legmosolygosabbat is koszonom...azt a par masodperceset, azt az igazi baratosat :)

...Nekem nem szabad...

Hogy is van az, hogy az embernek mindig kompromisszumokat kell kotnie ha boldog akar lenni? Nem letezik szabalyok nelkuli boldogsag? Olyasmi ami nem kovetelei meg a folytonos merlegelest, es kovetkezmenyek nelkul elvezheto? Hogy ne az legyen folyton a vegkovetkeztetes, hogy nekem nem szabad...

Elso vereseg..

Tegnap csatat vesztettem, pedig nem akartam. Tudtam en, hogy nem lesz ennek jo vege, megsem tudtam nemet mondani. Es most itt vagyok, melyseges onsajnalatba sulyedve, kompromisszumokat kotve sajat magammal, hogy nem nem eri meg, minek is, hiszen ugysem erti, soha nem is fogja, mert barmennyire is azt kepzeltem....szoval nem hasonlitunk. Ami amugy nem is lenne szuksegszeruen gond, csak megis annyira rossz az amikor azt kepzelem valakirol, hogy meg tudja erteni, aztan meg kiderul, hogy megsem. Csalodas ez, nagyon nagy csalodas. Feltem is, hogy nem lesz annak jo vege, ha hagyom...de hagytam, megszegtem a sajat szabalyaimat es meg is lett a kovetkezmenye...sebezheto lettem, es ez nem jo, nagyon nem jo.:( Szerettem volna elszaladni, de nem tudtam, egyszereun nem ment, csak alltam ott, mint egy nagy rakas szerencsetlenseg es vartam, hogy...igazabol nem is tudom mire. Talan arra, hogy megis megerti, hogy jobban belem lat, es szamomra is vilagossa teszi a mierteket. De nem ez tortent, hagytam, hogy meglasson, hogy meglassa azt a kicsike ent, aki ott belul vagyok, de nem vette eszre a legfontosabbat, azt amitol aztan minden erthetove valt volna, neki is meg nekem is. Ketszeres vereseg ez most...vele es magammal szemben.

Szabalyokat szegtem meg, amiket eddig sosem, a sajat szabalyaimat...

Megint irnom kell

Van itt bent valami a szivemnel...egy kep a hibas. Hianyzik a nagytestveres....Legkedvencebb bolondom, sosemvolt nagytestverem, tanitom, minden de minden ami a szivem csucske :) :X :*:* orokke orokke :D

Jatszani

Most ellentmondok magamnak...jatszani volna kedvem. Talan a szemelyek is megvannak hozza, talan mar el is kezdtem. Szeretem erezni, hogy nalam az iranyitas, szeretem tudni, hogy akarmit megtehetek, akarmit mondhatok, hogy egyetlen szavamba kerul csak es, hogy akarmikor kiszallhatok...Egyre tobb az onbizalmam...vampir vagyok, a magam modjan. Kicsit vissza kell most fognom magam...turelem..a jatek meg csak most kezdodott el.

Kitoroltem

Ma gondolatban tole is elkoszontem, es toroltem a telefonombol. Jobb igy, nincs kedvem megint szivet taposni, vagy ahhoz, hogy az enyemet tapossak...es oszinten, azt hiszem ez alkalommal ez utobbi tortent volna. Ha ennek megis kell, hogy folytatasa legyen, majd o jelentkezik.

Nem jatszom...felek, hogy eltorne valami.

sziv-poezisek

1.

Mint ciposarok kopogasa regi utcakoveken,

ugy viszhangzik bennem a szo.

2.

Peneszvirag- ejszakakon

Kartondoboz romantika

3.

Lanccsomozas,viragkotes.

Szirombilincs es vaskoszoru.

4.

Torott tukrok tengeren

sarga gumicsonakomban evezek

magam fele.

5.

Csokod:leheletnyi elet.

Egy idegen csokja: megismeres.

Az en csokom: mereg.

Az elet csokja: orok magany.

6.

Magam vagyok magammal,

jofele tarsasag...

talan kozem ulhetnel.

Sos fajdalmak csorognak lassan lelkem ablakuvegen...

Szavakat valtani, igazi szavakat.

Sziv-poezisek es kilometer- hasabok

dongnek lelkem peronjain, hogy

nezz ram, nezz mar ram vegre,

lasd meg a sok kicsi hervadt mosolyt

es oleld meg oket, hogy ne legyek

veled is egyedul.

"amik olyan szepek es tavoliak, hogy bar mar ellebegnenek messze messze odakotozom eros lanccal a szivemhez, es bar tepik oket a valtozas es a valtas szelei, nem engedem, es verzik a szivem es verzik a mosolyom mert mar az sem az igazi....."

Olelni.Konnyben azo szemekkel figyelni

hogyan lebeg tovabb minden nelkulem.

Hiany. Szorits, es enekelj sorizu dalokat bele az ejbe,

amikor ott ulunk csak mi es az irodalom egy kis szobaban,

fulem fuleddel, szivem sziveddel, muveszeted muveszetemmel osszecsomozva.

Szokesegedben feloldodo kekszinu almaim

neked adom, ajandek-en, hogy emlekezz, ha mar nem leszek hatosugaradban.

Tavolsagod megbenitja szeizmografjaim.

En nem tudok rezegni a mozgasod nelkul,

nem tudok irni ha nem figyelsz...

Itt folyton esik, esernyom nincs...sos cseppek csorognak szakadatlanul, szetmarjak orok moslyom, alarcom reg nincs, igy neha ha figyelsz lathatod hogyan verzek eszrevetlenul. ALvadt verem nyomai egeszen hozzajuk vezetnek, korbefonjak a szivuket, belejukivodnak, es mint orok jelet magukon viselik szeretetemet.

Nektek...

Gondolatok

Elso.

El kellett volna hoznom a fekete fuzetemet...Nem olvasnam ujra, csak megszoritanam, belelegeznem az elmult egy ev osszes tintapacajat, a sos konnyeket, a cukorka es csokolade edes mosolyokat, a duhot, a felelmet...Balint szoke hajszalait megsimogatni, Levi cukorkaspapirjat recsegtetni, es emlekezni mindenre, nevetni a rajzokon, a foldre szorni a szamlakat es szinhazjegyeket, elenekelni az osszes kispal dalt, Rekaval levelezni oran...

Masodik.

Hianyzik, sokminden hianyzik. HIanyzik Dani eros olelese, a szakalla, az erintese, Feri jarasa es haja, az amit es ahogyan mondja, Balint puhasaga, es hulyesege, szoke haja, Koci mosolya, Levi hangja, a konyha ahol annyit teaztunk es kacagtunk, Lori vorossege, Face komolysaga, Csaszi zavartsaga, Reka kurvasaga, a setak, a park, a tepertyus pogacsa es a parnas uzlet, a micsu, es gyokeren ulve naplementet bamulni, harmasban strandra menni, szankozni karacsony masnapjan, Tilosba es Backstagebe ulni, sort inni tejszinhabbal, szinhazba menni, kiulni a muveszkavezoba es hallgatni, lepcson kuporogni es majdnem bepisilni, Euro centerbe bemenni, turkalozni, Noemivel es Katyusaval talalkozni, Ioana akcentusat hallgatni, Tanarurat megolelni. Magammal joban lenni.

Harmadik.

Bon Jovi: Never say goodbye

Negyedik.

Azert jo itt is. Kicsit zsufolt. Folyton rohanos, de jo. Szep dolog reggel vegigszaladni a fasoron, a bufeben kavet venni es koszonni mosolyogva, a kicsi Gben/Tutunban ismeros arcokat latni, es mindig sokat sokat gondolkodni, neha internethez es melegvizhez jutni, gyereknek es szajhanak lenni egyidoben, ebedelni menni, kacagni neha, kicsit batrabban masok szemebe nezni, nem felni, neha sirni,faradtan nem aludni, filmet nezni 3 napig, magyarazkodni, buszkenek lenni. Felig meddig magamnak lenni...

Otodik.

Szeretem...

Falaim

Kepek vannak a falakon...azoknak a kepei akik szerettek, akiket szerettem, akik most mashol vannak. Vonatjegyek vannak a falakon, regi utazasok, arcok, csokok, olelesek, szivtiprasok, kacagasok es 5 oras szerelmek emlekei. Levelek vannak a falakon azoktol akik regen ismertek, akiket ismertem, akiknek ismeretlenul is megmutattam magam. Fulbevalok vannak a falakon, fel par fulbevalok, valahol a vilagban a masik feluk. Gyertyak vannak a falakon csodalatos pillanatok, foadalmak, borozasok, szinpadon allasok emlekei. Versek vannak a falakon, versek a koltotol akibe egyszer szerelmes voltam, versek magatol, magamrol, neked, magamnak. Rajzok vannak a falakon, rajzok rolam es rolad, egy ejszaka keszult rajz, amin orok baratok, testverek...most is. Szinhaz van a falakon, mindaz amit mar nem birtam belegyomoszolni a hatso zsebembe. Viragok vannak a falakon, amit fel ev utan, toled kaptam, amik szerencset es boldogsagok...Zene van a falakon, amik rajuk emlekeztetnek....

Ugy erzem irnom kell, tul regen vagyok mar itt.Zsibbad a labam. Nem mozdulok....

barna csizmaban verzo sziveket taposni...

Nem vagyok buszke magamra. Meg sosem sirtam mikozben szivet tortem apranket darabokra. De most, most az egyszer....mar lassan egy hete...buntudat. Nem szeretem ilyenkor. Hiaba probalnam helyrehozni, nem megy, csak rosszabbat teszek, csak meg melyebbre sulyesztem nem letezo tusarkamat a nagyon is valosagos szivebe. Abba a szeretnivalo, erzekeny, szerelmes, amugy is verzo szivebe. Ilyenkor megbanom meg a percet is, mikor eloszor raneztem. Ahogy ramosolygtam eloszor, ahogy tudtam es megereztem az elso masodpercben, hogy igen, ezt en nyerem meg most is. Jol jatszom....tul jol. Fajdalmasan jol. ELhitetem magammal, hogy ez nekik ugysem faj, hiszen mindegyik egyforma, mind ugyanugy nez ram eloszor, mind ugyanazt akarja....aztan ha kiderul, hogy tevedek, hogy nem ertik a jatekszabalyokat...akkor ez van. Es jon a buntudat, jon a sok barat, aki mind engem hibasztat, es tudom, hogy igazuk van, tudom, hogy tul kemeny voltam, tulsagosan hagytam magam megszeretni, nem szoltam eleg koran, vagy nem voltam eleg vilagos, vagy egyszeruen csak nem vettem tudomasul, hogy masnak is van szive nem csak nekem.

Remelem egyszer meg tud nekem bocsajtani, es ha majd oreg lesz, es a hata mogott van mar egy nagyon boldog elet, valaki olyannal aki tenyleg megerdemelte az o nagy, puha es joillatu mosolyat es szivet, akkor majd eszebe jutok neha, eszebe jut, hogy egyszer bolondul beleszeretett egy lanyba a vonaton, aki gondolkodas nelkul osszetorete a szivet....de legalabb megtanitotta ertekelni azokat a rovid utazasokat.

Szoval, ezt a reszt magambol neked ajanlom draga CS.