2009. december 6., vasárnap

Akkoramikora...

Halmosi Sándor

HA MOST LEIRNAM

a neved, a betűk elszaladnának.
Ha kimondanám, elrohannak a tárgyak.
Ha csak suttogom,leszállna őrangyalom
és szembeköpne. De addig sem vagyok
egyedül.

...........

Nem hallasz, csókolsz, tapintasz
Nem látsz többé.
Lefolyik a fény
Szóra sem leszek már érdemes.

Majd csend lesz a teremben
Jó csend.
És én halkan harangozok
A szomszéd földrészeken.

.............

"...és amig felébredsz, a nevedet is kitalálom."


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése