2010. január 4., hétfő
Most...
...olvasni kene valami gorogot, de nincsen kedvem hozza, inkabb csak ugy kellemesen elvagyogatok magammal, elvezem az ittlevest, az agyon vegigdolest, az ablakon besurrano hoillatot, az ismeros arcokat, a 10 perces kaves cigizos szuneteket, a szines szivoszalakat, a szinhazasdit, a rohangalast, az idohianyt, a tervezgetest, a fulembe suttogo kiabalo zenet, es onzo modon orulok annak, hogy igen...azt hiszem jol valasztottam. Almokat kovetni, talalni, es leginkabb nem csalodni bennuk sosem volt konnyu, soha senki nem is mondta, hogy az lesz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
jó neked. én megalkudtam, és nem érzem, hogy jól tettem volna. ez se könnyű. próbálom menteni, ami még menthető.
VálaszTörléses nincs mar vissza?
VálaszTörlésazokat a pillanatokat, amiket nem azzal töltöttem, amivel kellett volna, nem tudom visszacsinálni. inkább nézem, merre visz a mentőcsónak.
VálaszTörlés