2010. január 15., péntek

Emlekul...

Senki nem mondta, hogy konnyen fog menni. Nem is hittem volna el, ha azt mondjak. Most hajtok...igy nem kell gondolkodni. Lassan aludni is felek. Nem akarok almodni. Egyetlen lelegzetvetelnyi szabad masodperc alatt lerohant. Most felek. Feltem. Nem akartam. Nem tehettem mast. Sirnek, de a konnyek nem csak engem, de mast is bantananak. Erosnek kell lenni. Talan majd elmulik magatol. Csak hadd ne beszeljunk rola, hadd ne kelljen gondolni ra. Igaza volt K-nak...ez nem olyan, mint egyrol a kettore lepni. Elobb jarni kell megtanulni ujra.

Nem tudom mi lenne jobb. Nincs vissza. Nem is szeretnem, hogy legyen. Csak neki ne fajna olyan kegyetlenul. Fajdalom szalon meg mindig rezonalunk....Picsaba.

1 megjegyzés: