Zajlodik

Zajlodik az eletem. Porgok, forgok, teszek-veszek, irok, szinhazba rohangalok, szabad parpercemben Tutunban ulok. Tavasz van. Erzem ahogy reggelente felmelegit a napfeny, erzem, hogy az alkonynak illata van, es a nap vegen erzem azt a joleso faradsagot, hogy igen, kicsit ma is megvaltottam a vilagot...ha mashogyan nem is, de legalabb magamban.

Gondolkodom. Sokmindenrol. Zenerol, jovorol, szinhazrol es szerelemrol, baratosdikrol, magamrol.

Kozben uj baratsagok szuletnek. Ujra meg kene tanitani a vilagot gyereknek lenni neha. En is ezt probalom, Tanitani. Kozben ujra elokerult egy regi Kolto es a veresei es rajottem, hogy igen, meg mindig bizsereg a lelkem ha ot olvasom es a Szeretokodex meg mindig a legnagyobb hitvallasom.

Sokat valtoztam....talan. De lehet mindig is en voltam en, csak eddig valahogy sosem tunt fel.

Zajlodik, zajlodom.