Keddi tutunosdi

Torna utan, ebed elott. Tutunfeeling. Rajottem...a Hold az en nagy bajom. Tegnap ejjel hatalmas volt es szinte voros...ilyenkor nehezen alszok, ilyenkor forr a verem (lehet, hogy farkasember vagyok?) ilyenkor furcsa gondolataim vannak, ilyenkor szeretnek meztelenul fekudni a fuben, vagy mezitlab tancolni es erezni ahogy a fold es a fu es a sar korbefonja a labam, ahogy belemivodik a termeszet. Erezni a kiszakadast, az egyesulest ezzel az egesz vilagmindenseggel. Magamba robbani es szettartani az univerzumba, beleivodni az emberek lelkebe, szivebe, hajaba, szemebe, belesimulni tenyerekbe, korbefonni a karokat, combokat...

Embernek lenni. Szerepjatszasok.

Nonek lenni, anyanak, szajhanak,

ember lanyanak, homo sapienskent

nyilvantartasba venni magam.

Meztelenedjunk le egymas elott,

hogy lathassuk, hogyan is

vagyunk a semmi. A magunkba

es egymasba vetettseg bune.

Mikor mar nem marad mas, csak

kibogozhatatlan osszefuggesei

a karok, combok, combtovek,

mellek es ujjak rendszerenek.

Simitassal hasitunk

egymasbol emlekeket.

Egymasba marjuk magunkat,

hat sikits,

most ugysem hallanak.

Erzes

Szeretem

potcselekvesesdi

hogy is van az, hogy ha valamit gyorsan gyorsan hataridore meg kell csinalni, en mindig mindent az utolso napra hagyok? Ezzel meg nem is lenne olyan nagyon nagy problema hiszen hal'istennek nem en vagyok az egyetlen ezzel az idobeosztasi problemaval....de miert? miert talalok folyton valami idiota potcselekvest ahelyett, hogy tenylegesen a feladatommal foglalkoznek? most is micsinalok? blogot irok...potcselekedek...

meg nehany oram biztosan van a leadasi hataridoig.

Esos reggeleken

valahogy minden olyan semmilyen. Nem akarok felebredni, inkabb visszabujok es alszok meg, amig ujra napsutes nem lesz. Ilyenkor az eso valahogy mindig kimossa belolem az energiat. Csak ulnek bent es neznem ahogy esik. Bekes...gondolkodtato, halk zenet hallgatos, teat szurcsolos eso.

Zajlodik

Zajlodik az eletem. Porgok, forgok, teszek-veszek, irok, szinhazba rohangalok, szabad parpercemben Tutunban ulok. Tavasz van. Erzem ahogy reggelente felmelegit a napfeny, erzem, hogy az alkonynak illata van, es a nap vegen erzem azt a joleso faradsagot, hogy igen, kicsit ma is megvaltottam a vilagot...ha mashogyan nem is, de legalabb magamban.

Gondolkodom. Sokmindenrol. Zenerol, jovorol, szinhazrol es szerelemrol, baratosdikrol, magamrol.

Kozben uj baratsagok szuletnek. Ujra meg kene tanitani a vilagot gyereknek lenni neha. En is ezt probalom, Tanitani. Kozben ujra elokerult egy regi Kolto es a veresei es rajottem, hogy igen, meg mindig bizsereg a lelkem ha ot olvasom es a Szeretokodex meg mindig a legnagyobb hitvallasom.

Sokat valtoztam....talan. De lehet mindig is en voltam en, csak eddig valahogy sosem tunt fel.

Zajlodik, zajlodom.

Mosolygasosdi :)

Napsuteses reggel-delelott vizes hajjal uldogelos regi nadrag ramjovos pillanat:)

A tegnap esti kulonos es kisse lelekzsarnok meglepetes utan, megint ujra minden happy:) Gyuruk ujjamon, lepkek a szivemben, visszaszamolosdi. Meg 2 ev es vegleg orszagot cserelek...

azert megiscsak jo az

Latni narancssarga macskat vegigszaladni a bokrok alatt. Hagyni, hogy korbeoleljen a reggeli napfeny, az utcazaj, az emberek alvas illata, a sok kosza gondolat ami meg megmaradt az ejszakabol. Lelekem ritmusara pulzal, lelegzik, vibral a vilag. Benne vagyunk mind. Benne ebben az egesz egymasba es magunkba helyezosdiben, ahol nem bun mosolygosokat adni egy faradt ejszakan egy idegennek, orult afrikai ritmusra tancolni es elvezni a zenet, erezni ahogyan az osero szetarad, megoszlik, osszekapcsol annyi embert, megvigasztalni egy igaz baratot es sirni neha a szel dallaman.

Neha nem art elengedni dolgokat. Valtoztatni. Uj szineket, uj arnyalatokat festeni. Uj verset irni egy uj szerelemhez.

kicsit osszhangban lenni a vilaggal.

utolagos kieegeszites:

Tutunfeeling:) Ice tea, napsutes, relax zene, marcius....ilyenkor imadom ezt a varost. Amikor erzem ahogyan felmelegit a nap ahogy vegigsetalok a fasoron es oreg es fiatal parok uldogelnek a padokon es sugdoloznak, elvezik az eletet, a tavaszt, a megujjulast. Szeretem nezni oket...tortentuk van. Ujra erzem, hogy elek ebben a varosban, erzem ahogy tortennek a dolgok, ahogy pezseg minden, ahogy vibral a levego, ahogy megtelik porral, es a kis porszemek ha felkavarja oket egy elszaguldo auto szele ott lebegnek csillognak a napsutesben. szallni tanul a fold. Ilyenkor erzem azt, hogy minden rendben lesz, hogy minden csodalatos, az elet gyonyoruszep es igen igen igen ilyenkor hirtelen mindennek ertelme van. Illata van a dohanynak, amit a mellettem levo asztalnal sziv egy idegen, ize van az eletnek, igazi eletize, ahogyan mindig is szerettem, ahogy mindig is fogom. Szukseg van erre, erre a surges forgasra, erre az orokos csinalni kell valamit, menni kell valahova erzesre.

Viva la vida!!! Udv az elet naposabbik oldalan