Jatszani

Most ellentmondok magamnak...jatszani volna kedvem. Talan a szemelyek is megvannak hozza, talan mar el is kezdtem. Szeretem erezni, hogy nalam az iranyitas, szeretem tudni, hogy akarmit megtehetek, akarmit mondhatok, hogy egyetlen szavamba kerul csak es, hogy akarmikor kiszallhatok...Egyre tobb az onbizalmam...vampir vagyok, a magam modjan. Kicsit vissza kell most fognom magam...turelem..a jatek meg csak most kezdodott el.

Kitoroltem

Ma gondolatban tole is elkoszontem, es toroltem a telefonombol. Jobb igy, nincs kedvem megint szivet taposni, vagy ahhoz, hogy az enyemet tapossak...es oszinten, azt hiszem ez alkalommal ez utobbi tortent volna. Ha ennek megis kell, hogy folytatasa legyen, majd o jelentkezik.

Nem jatszom...felek, hogy eltorne valami.

sziv-poezisek

1.

Mint ciposarok kopogasa regi utcakoveken,

ugy viszhangzik bennem a szo.

2.

Peneszvirag- ejszakakon

Kartondoboz romantika

3.

Lanccsomozas,viragkotes.

Szirombilincs es vaskoszoru.

4.

Torott tukrok tengeren

sarga gumicsonakomban evezek

magam fele.

5.

Csokod:leheletnyi elet.

Egy idegen csokja: megismeres.

Az en csokom: mereg.

Az elet csokja: orok magany.

6.

Magam vagyok magammal,

jofele tarsasag...

talan kozem ulhetnel.

Sos fajdalmak csorognak lassan lelkem ablakuvegen...

Szavakat valtani, igazi szavakat.

Sziv-poezisek es kilometer- hasabok

dongnek lelkem peronjain, hogy

nezz ram, nezz mar ram vegre,

lasd meg a sok kicsi hervadt mosolyt

es oleld meg oket, hogy ne legyek

veled is egyedul.

"amik olyan szepek es tavoliak, hogy bar mar ellebegnenek messze messze odakotozom eros lanccal a szivemhez, es bar tepik oket a valtozas es a valtas szelei, nem engedem, es verzik a szivem es verzik a mosolyom mert mar az sem az igazi....."

Olelni.Konnyben azo szemekkel figyelni

hogyan lebeg tovabb minden nelkulem.

Hiany. Szorits, es enekelj sorizu dalokat bele az ejbe,

amikor ott ulunk csak mi es az irodalom egy kis szobaban,

fulem fuleddel, szivem sziveddel, muveszeted muveszetemmel osszecsomozva.

Szokesegedben feloldodo kekszinu almaim

neked adom, ajandek-en, hogy emlekezz, ha mar nem leszek hatosugaradban.

Tavolsagod megbenitja szeizmografjaim.

En nem tudok rezegni a mozgasod nelkul,

nem tudok irni ha nem figyelsz...

Itt folyton esik, esernyom nincs...sos cseppek csorognak szakadatlanul, szetmarjak orok moslyom, alarcom reg nincs, igy neha ha figyelsz lathatod hogyan verzek eszrevetlenul. ALvadt verem nyomai egeszen hozzajuk vezetnek, korbefonjak a szivuket, belejukivodnak, es mint orok jelet magukon viselik szeretetemet.

Nektek...

Gondolatok

Elso.

El kellett volna hoznom a fekete fuzetemet...Nem olvasnam ujra, csak megszoritanam, belelegeznem az elmult egy ev osszes tintapacajat, a sos konnyeket, a cukorka es csokolade edes mosolyokat, a duhot, a felelmet...Balint szoke hajszalait megsimogatni, Levi cukorkaspapirjat recsegtetni, es emlekezni mindenre, nevetni a rajzokon, a foldre szorni a szamlakat es szinhazjegyeket, elenekelni az osszes kispal dalt, Rekaval levelezni oran...

Masodik.

Hianyzik, sokminden hianyzik. HIanyzik Dani eros olelese, a szakalla, az erintese, Feri jarasa es haja, az amit es ahogyan mondja, Balint puhasaga, es hulyesege, szoke haja, Koci mosolya, Levi hangja, a konyha ahol annyit teaztunk es kacagtunk, Lori vorossege, Face komolysaga, Csaszi zavartsaga, Reka kurvasaga, a setak, a park, a tepertyus pogacsa es a parnas uzlet, a micsu, es gyokeren ulve naplementet bamulni, harmasban strandra menni, szankozni karacsony masnapjan, Tilosba es Backstagebe ulni, sort inni tejszinhabbal, szinhazba menni, kiulni a muveszkavezoba es hallgatni, lepcson kuporogni es majdnem bepisilni, Euro centerbe bemenni, turkalozni, Noemivel es Katyusaval talalkozni, Ioana akcentusat hallgatni, Tanarurat megolelni. Magammal joban lenni.

Harmadik.

Bon Jovi: Never say goodbye

Negyedik.

Azert jo itt is. Kicsit zsufolt. Folyton rohanos, de jo. Szep dolog reggel vegigszaladni a fasoron, a bufeben kavet venni es koszonni mosolyogva, a kicsi Gben/Tutunban ismeros arcokat latni, es mindig sokat sokat gondolkodni, neha internethez es melegvizhez jutni, gyereknek es szajhanak lenni egyidoben, ebedelni menni, kacagni neha, kicsit batrabban masok szemebe nezni, nem felni, neha sirni,faradtan nem aludni, filmet nezni 3 napig, magyarazkodni, buszkenek lenni. Felig meddig magamnak lenni...

Otodik.

Szeretem...

Falaim

Kepek vannak a falakon...azoknak a kepei akik szerettek, akiket szerettem, akik most mashol vannak. Vonatjegyek vannak a falakon, regi utazasok, arcok, csokok, olelesek, szivtiprasok, kacagasok es 5 oras szerelmek emlekei. Levelek vannak a falakon azoktol akik regen ismertek, akiket ismertem, akiknek ismeretlenul is megmutattam magam. Fulbevalok vannak a falakon, fel par fulbevalok, valahol a vilagban a masik feluk. Gyertyak vannak a falakon csodalatos pillanatok, foadalmak, borozasok, szinpadon allasok emlekei. Versek vannak a falakon, versek a koltotol akibe egyszer szerelmes voltam, versek magatol, magamrol, neked, magamnak. Rajzok vannak a falakon, rajzok rolam es rolad, egy ejszaka keszult rajz, amin orok baratok, testverek...most is. Szinhaz van a falakon, mindaz amit mar nem birtam belegyomoszolni a hatso zsebembe. Viragok vannak a falakon, amit fel ev utan, toled kaptam, amik szerencset es boldogsagok...Zene van a falakon, amik rajuk emlekeztetnek....

Ugy erzem irnom kell, tul regen vagyok mar itt.Zsibbad a labam. Nem mozdulok....

barna csizmaban verzo sziveket taposni...

Nem vagyok buszke magamra. Meg sosem sirtam mikozben szivet tortem apranket darabokra. De most, most az egyszer....mar lassan egy hete...buntudat. Nem szeretem ilyenkor. Hiaba probalnam helyrehozni, nem megy, csak rosszabbat teszek, csak meg melyebbre sulyesztem nem letezo tusarkamat a nagyon is valosagos szivebe. Abba a szeretnivalo, erzekeny, szerelmes, amugy is verzo szivebe. Ilyenkor megbanom meg a percet is, mikor eloszor raneztem. Ahogy ramosolygtam eloszor, ahogy tudtam es megereztem az elso masodpercben, hogy igen, ezt en nyerem meg most is. Jol jatszom....tul jol. Fajdalmasan jol. ELhitetem magammal, hogy ez nekik ugysem faj, hiszen mindegyik egyforma, mind ugyanugy nez ram eloszor, mind ugyanazt akarja....aztan ha kiderul, hogy tevedek, hogy nem ertik a jatekszabalyokat...akkor ez van. Es jon a buntudat, jon a sok barat, aki mind engem hibasztat, es tudom, hogy igazuk van, tudom, hogy tul kemeny voltam, tulsagosan hagytam magam megszeretni, nem szoltam eleg koran, vagy nem voltam eleg vilagos, vagy egyszeruen csak nem vettem tudomasul, hogy masnak is van szive nem csak nekem.

Remelem egyszer meg tud nekem bocsajtani, es ha majd oreg lesz, es a hata mogott van mar egy nagyon boldog elet, valaki olyannal aki tenyleg megerdemelte az o nagy, puha es joillatu mosolyat es szivet, akkor majd eszebe jutok neha, eszebe jut, hogy egyszer bolondul beleszeretett egy lanyba a vonaton, aki gondolkodas nelkul osszetorete a szivet....de legalabb megtanitotta ertekelni azokat a rovid utazasokat.

Szoval, ezt a reszt magambol neked ajanlom draga CS.